Továbbra is állami - szakminisztériumi - ellenőrzés alatt maradnának az országos és klinikai kutatóközpontok, az országos mentőhálózat még három évig az egészségügyi tárca hatáskörében működik. A decentralizált egységek az országos egészségbiztosítási alapból, a szakminisztériumtól, valamint a helyi költségvetésből kapnak pénzt.
A helyi rendőrség megalakítását előirányzó jogszabály az újonnan létesülő intézmény feladatkörébe helyezi át a közrend védelmét és a közúti ellenőrzést. Költségeit saját jövedelmekből és a helyi költségvetésből fedezik. A helyi rendőrök sajátos egyenruhát, fegyvert kapnak, járműveiket megkülönböztető jelzésekkel látják el.
Bővül a polgármesterek hatásköre, a jövőben ők nevezik ki a kórházak vezetőit és a helyi rendőrség főnökét, jóváhagyják és ellenőrzik a kórházak, az iskolai orvosi rendelők költségvetését, ők döntik el, hogyan kerülnek át a helyhatóságokhoz a sportlétesítmények.
Várhatóan a helyhatóságok hatáskörébe kerül át az iskolahálózat megszervezése, az igazgatók kinevezése és elmozdítása. Az iskolák folyó költségeit viszont teljes mértékben az állam fedezné, a tanulónkénti költségek arányában. A szállítások terén decentralizálják a folyami, a folyami-tengeri kikötők és a repülőterek tevékenységének irányítását.
A mezőgazdaságot illetően a helyi közösségekhez kerülnek az Állami Közterületek Ügynökségéhez tartozó földterületek, decentralizálják az erdőgazdálkodással, talajjavítással, állattenyesztéssel foglalkozó országos hivatalokat.
Néhány nagyobb romániai város polgármestere azonban a Ziarul Financiarnak nyilatkozva úgy fogalmazott: szerintük a decentralizáció hiábavaló, ha az állam továbbra is "aránytalanul" több pénzt von el egy adott várostól, mint amennyit abból visszajuttat számára.